Az elmúlt években élelmiszerbiztonsági pletykák jelentek meg, amelyek számos problémát okoznak az élelmiszer-biztonsági munkában. Az élelmiszer-biztonsági pletykák szabályozása és az élelmiszer-biztonsági információk szabályozása konszenzussá vált az iparágban. A nyilvánosságra hozott esetek szerint ezeknek a pletykáknak a többsége technikailag nem magas, de így is sok embert megzavarhatnak és tömegben terjeszthetik, nem kis negatív társadalmi hatást kiváltva. Mi az ok?
A szociálpszichológiai kutatások megállapították, hogy a pletykákhoz két alapvető feltétel szükséges: az események fontossága és az információk kétértelműsége. Az úgynevezett "az emberek az égnek visznek élelmiszert, az élelmiszert az elsőnek", az élelmiszer-import jellege alapján a lakosság számára az élelmiszer-biztonság fontossága magától értetődő. Nagy figyelem mellett az emberek olyan kiválasztási mechanizmust kezdeményeznek, amely a hátrányok elkerülésére törekszik. Ha az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos információ elegendő és világos ahhoz, hogy kedvező eredményeket hozzon, az emberek minden bizonnyal pozitív lépéseket tesznek; és ha az információ elégtelen és *rendezetlen, az emberek a meglévő ismeretek alapján nem tudják tisztázni az esemény igazságát, akkor érzelmesek. Az első választás az, hogy elkerüljük. Ez a fajta irracionális mentalitás soha nem hiányzik az emberiség történetéből, mert ez az emberi választás ösztöne, különösen, ha úgy gondolják, hogy a pletykák ára több, mint a hihetetlen (lehetséges) következmények. Amikor sokkal kisebb, az emberek inkább az előbbit választják.
A jól ismert Nielsen Network kutatóintézet élelmiszer-biztonsági ismeretekkel, viselkedéssel és szükségletekkel foglalkozó speciális kutatási jelentése szerint a lakosság élelmiszer-biztonságra való figyelme elérte a 93,83%-ot, de az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tudományos információk megértése már csak 47,73%. Az erős információs igények és a tudományos megismerés hiánya közötti ellentmondás megteremti a feltételeket a pletykák keletkezéséhez és terjesztéséhez. Az emberek nem képesek megkülönböztetni, és nem tudnak könnyen hozzájutni a releváns hiteles információkhoz. Ebben az esetben úgy döntenek, hogy "hisznek a sajátjukban". Ezt könnyen kihasználják tisztátalan célú emberek. Megragadják azokat a gyengeségeket, amelyeket az emberek hajlamosak „hinni”, és könnyen pletykát keltenek néhány anyag elkészítésével.
* Az elemzés úgy véli, hogy az élelmiszer-biztonsági pletykáknak gyakran három jellemzője van a kommunikáció folyamatában: az egyik a címkézés. A közmondások általában olyan címkéket viselnek, mint „rákkeltő”, „mérgező” és „ártalmas”, ami erős ingereket kelt riasztó szavakkal, és felkelti a netezők figyelmét. 2018-ban az élelmiszer-biztonsági pletykák tíz legjobbja között a „Starbucks kávé rákkeltő”, „a fokhagymás rakott rákkeltő”, „a sóban lévő kálium-ferrocianid mérgező”, ez klasszikus eset; a második a vizualizáció. A pletyka inkább hajlamos arra, hogy néhány grafikus és vizuális kifejezési eszközt használjon a „képek és igazság” valósághű hatásának eléréséhez. Az első tíz ügyben szereplő pletykák többnyire kis videók formájában terjednek; a harmadik a szocializáció. Az általánosan használt közösségi média platformok, mint a WeChat és a Weibo váltak a pletykák terjedésének fő csatornáivá, különösen a szoros WeChat baráti körben, amely a pletykák táptalaja lett. Az első cikkben közölt adatok szerint 2018-ban az élelmiszerrel kapcsolatos pletykák 69%-a a WeChaton, 15%-a pedig a Weibo-n keresztül érkezett.
Van egy ilyen mondás: a pletykák gyakran csak 1 méterre vannak az igazságtól. Ez azt jelenti, hogy a pletyka valószínűleg közel áll az igazsághoz. Ezen a rövid "1 méteres" távolságon belül úgy tűnik, mindig van egy láthatatlan magas fal, amely leküzdhetetlen. Ez a magas fal a rossz információ miatt épült. Láthattuk, hogy valahányszor pletykák jelennek meg, a hivatalos, hiteles információk gyakran egy időre elmaradnak. Ez a késleltetés lehetőséget ad a pletykáknak, hogy gyorsan elterjedjenek, hogy gyorsan befejezzék az igazság elzárását a magas falak elől. Nyilvánvalóan alapvetően ellenőrizni kell a pletykákat, és hagyni, hogy az emberek ne higgyenek a pletykákban. * A kulcs az információkat blokkoló magas falak lebontása, hogy a tudományos, pontos és hiteles információk egyértelműen terjeszthetők legyenek.
A pletykák megállnak a bölcseknél. A „megállás” feladata tulajdonképpen az információs csatorna megnyitása és a hiteles információk kiadása. Ki lehet tehát a „bölcs ember”? Az első az illetékes kormányhivatal. Ehhez a felügyelet megerősítésére, a hiteles élelmiszer-biztonsági információk időben történő közzétételére és a közbizalom növelésére van szükség. Emellett * a tudósoknak a tudomány élvonalába kell állniuk, a helyes ismereteket közérthető módon kell átadniuk, meg kell szüntetniük a tudományos vakfoltot; szükségük van a médiára, hogy professzionális és felelősségteljes hozzáállást alkalmazzon, tárgyilagosan és tisztességesen számoljon be az élelmiszer-biztonság tényeiről és igazságáról, ne arrogáns, ne tegyen pletykákat az erősítőről; a vállalkozásoknak szigorúan be kell tartaniuk az élelmiszer-biztonság lényegét, az integritáskezelést, komolyan kell teljesíteniük az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos felelősséget, és fel kell vállalniuk az élelmiszer-biztonsági tudomány társadalmi felelősségét. Csak ezeknek a szempontoknak a kombinálásával tudjuk kitörölni az élelmiszer-biztonsági pletykákat a forrásból.
